A város-patológia történeti, néprajzi és kulturális antropológiai módszer segítségével állít ki látleletet az 1867-es kiegyezés utáni Szabadka társadalmának a jellegéröl, rétegezettségéröl, a társadalmi csoportok városalakító tevékenységéröl és városhasználatáról. A statisztikai adatok jóvoltából részletesebb elemzésre is mód nyílik, a városi külsöségekkel rendelkezö település etnikai sajátosságainak városformáló hatásának érintésével, megnyitva annak lehetöségét, hogy a város m ködésébe is beleláthassunk. A könyv második részében a néprajzi és antropológiai szemléletet proxemikai módszerrel ötvözi, bemutatva az utca- és térelnevezések változását, szoborállítás helyi gyakorlatát, nyomatékosítva annak politikai érdekérvényesítö jellegét. Miután a nyilvános rendezvények is politikai legitimizációt hordoznak, áttekintést kaphatunk a nyilvánosságra gyakorolt hatásáról: a szerves egészet képezö város és városkép jelenségeinek aprólékos boncolása láttatni engedi az egyébként nem látható tartalmakat is.
Bitte wählen Sie Ihr Anliegen aus.
Rechnungen
Retourenschein anfordern
Bestellstatus
Storno







